A virtuális memória, ismertebb nevén lapozófájl a merevlemezed tárhelyét használja a memóriád kibővítésére, aminek köszönhetően több programot tudsz futtatni egyszerre. A kompromisszum a sebességben keresendő, hiszen jóval lassabb a HDD, mint a RAM.
Kezdjük az alapokkal. A számítógépednek (laptopodnak) van saját tárhelye – amit merevlemeznek (HDD vagy SSD) hívunk – és memóriája, ez utóbbit RAM-nak nevezzük. A RAM jóval gyorsabb, mint a HDD, azonban sokkal kevesebb áll belőle rendelkezésre. A HDD tárhelye sokszorosa a RAM-énak (körülbelül százhússzorosa), azonban sebességben körülbelül ugyanennyivel lassabb is.
A különbségek sorát bővíti, hogy a RAM illékony. Ha kikapcsolod a géped, akkor annak tartalma elvész, miközben a HDD tartalma megmarad. Tekinthetünk a RAM-ra, mint munkaasztalra (amiről lesöpörsz mindent a munka végén), a HDD-re pedig mint könyvespolcra. Ha egy fájlt mentesz, akkor átmásolod a RAM-ból a HDD-re, így maradhat meg a munkád.
Ha már nincsen hely a memóriában újabb programokat betölteni, akkor jön képbe a virtuális memória. A virtuális memória fájlja alapértelmezettként a C rendszermeghajtódon található. Ide másolódik a memória tartalmának egy része, helyet képezve abban.
Ha a Windows figyelmeztet: „kevés a virtuális memória”, akkor lényegében két opció közül választhatsz. Vásárolhatsz több memóriát a gépedbe, vagy növelheted a virtuális memóriát. Az előbbi pénzbe, az utóbbi pedig a géped sebességébe kerül.
1) A Start menü futtatás mezőjébe kezd el gépelni: „A virtuális memória méretének módosítása”
2) A megjelenő ablakban látod a virtuális memória jelenlegi állapotát. Itt a „A rendszer kezelje a lapozófájl méretét” opciót állítsd át „Egyéni méret”-re
3) A lapozófájl kezdeti mérete legyen a gép memóriájának mérete, maximális mérete pedig annak másfélszerese – tehát, ha 4 GB memóriád van, akkor a kezdeti méret 4096 MB, a maximális méret 6144 MB.
4) A változás mentéséhez nem elég az OK gombra kattintani, előtte a panel közepén lévő „Beállítás” gombra is kattints rá, majd ezután okézhatod.
Ha több meghajtó van a gépben, akkor létrehozhatsz több lapozófájlt is, de végeredményben nem érsz el vele semmit, mert egy nagyként kezeli a Windows.
A sebesség nem az egyetlen probléma a virtuális memóriával. Ha biztonság-érzékeny adatokkal dolgozol, akkor a memóriában titkosítva tárolt adatok a virtuális memóriába áthelyezve elvesztik titkosításukat. Azt nem tudod befolyásolni, hogy a Windows mit helyezzen át a virtuális memóriába, így adathalászat áldozata is lehetsz extrém esetben.
Különösen javasoljuk, hogy SSD használatával kapcsold ki teljes egészében a virtuális memóriát, vagy helyezd át egy HDD-re a lapozófájlt. A SSD-k kifejezetten érzékenyek az írási műveletekre, amelyek rövidítik élettartamukat, a virtuális memória pedig tulajdonképpen gyakorlatilag ír és olvas a lemezen.
A tökéletes megoldás az arany középút. Kevés a memóriád? Vegyél egy kevés memóriát a gépbe ÉS növeld a virtuális memória méretét is. Ha Windows 7-et használsz, akkor minimum 2 GB memóriával érdemes rendelkeznie a gépednek, de minél több, annál jobb. Vehetsz még bele például egy olcsó 1 GB-os modult, így összesen 3 GB fizikai memóriád lesz, és növelheted a lapozófájl méretét 4,5 GB-ra. Mit fogsz tapasztalni? Internetböngésző, vírusirtó (különösen memóriaigényes), zenelejátszó, szövegszerkesztő és chat-program egyidejű futtatásakor sem lassul be a géped.
